The big news
2015. január 03. (szombat);(folytatás)
- Köszönöm szépen az ebédet! - mondta Ross.
Miután anya bejött a szobámba, Ross sokáig gondolkozott azon, hogy itt maradjon e ebédre, de végül is belement, aminek szinte már érthetetlen okokból örültem.
- Igazán nincs mit! - válaszolta anya. - Anyukád is vár otthon valamivel? - kérdezte. Én mondjuk személy szerint nem értettem, hogy mi értelme van ennek a kérdésnek, de nem nekem kellett rá válaszolni, így inkább nem szólaltam meg.
- Ami azt illeti, még semmivel - felelte Ross.
- Hogyhogy? - nézett értetlenül anya.
- Elutaztak. Karácsony után pár nappal. Csak vasárnap jönnek haza, hogy a hétfői koncertünkön már itthon lehessenek..
- Koncertetek lesz? - kérdezte anya, szinte már lelkesen.
- Igen. Steph is meg lett már hívva, de ezek szerint még nem kérdezte.
- Természetesen elmehet, mert ti is ott lesztek - mondta rögtön anya.
- Tényleg? - kérdeztük egyszerre.
- Persze! Steph, lassan felnősz, és milyen szülő lennék, ha nem hagynám, hogy elmenj egy koncertre - magyarázta anya.
- Ross, többször kéne jönnöd, amikor le akarok menni valahova - néztem rá. Elnevette magát, mire anya is elmosolyodott. - Egyébként felmehettek, ha akartok, nem szándékom feltartani titeket.
- Rendben - álltam fel. - Van itthon kóla?
- Ilyenkor akarsz kólát inni? Beteg vagy - rázta a fejét Ross.
- Ne aggódj már! Nem lesz bajom - löktem meg a vállát nevetve.
- Szerintem se kéne most hideg innivalókat innod... - szólt közbe anya.
- De... két napja nem ittam kólát, pedig tudod, hogy mennyire szeretem - mondtam anyának.
- Mit szólnál, ha csinálnék forrócsokit.
- Tegnap megittam körülbelül 4 pohárnyit - mondtam unottan.
- Még egy bögre tea?
- Nem, köszi, elég volt egy. Tudjátok mit? Inkább hagyjuk...
* Egy óra múlva, kb. fél kettő körül *
- Steph! - sikított valaki. Felkaptam a fejemet, és Ross -ra néztem, aki szintén értetlenül nézett, de már nem sokáig, mert pár másodperc múlva meg is tudtuk, hogy ki sikított.
Megan berontott a szobámba, és az ágy elé rohant, de mikor elkezdte volna mondani amit akart, észrevette Ross -t.
- Neked meg mi bajod van? - kérdeztem nevetve.
- Ö... Lynch mit keres itt?
- Épp ez az! Itt vagyok, szóval tőlem is megkérdezhetnéd - háborodott fel Ross.
- Jó, akkor tőled kérdezem. Mit keresel itt?
- Semmit. Steph tegnap lebetegedett, valószínűleg este, ezért átjöttem boldogítani - vont vállat Ross.
- Hát boldog nem nagyon lettem tőled, de több kedvem van, mint reggel - néztem rá.
- Na, ne mondd! Megnéztem veled egy olyan hülyeséget, ezek után mondd azt, hogy nem voltam veled jó fej!
- Igen, megnézted velem... aztán választottál valami hülye filmet - vágtam vissza.
- Nem értetted a lényegét - kezdett vitatkozni.
- Te se értetted a Pretty Little Liars -t.
- Mi a francról beszéltek? - szólt közbe Meg, mire egyszerre néztünk rá.
- Ö... filmeket néztünk - válaszolta Ross.
- És sorozatokat - tettem hozzá.
- Aha, vágom... Steph beszélhetnénk egy kicsit?
- Persze... Ross lennél oly' kedves, és kérnél nekem anyától még egy bögre barackos teát?
- Rendben, leszek oly' kedves - utánzott engem, majd feltápászkodott az ágyról.
- Nem bántás, de nem kell nagyon sietned - szólt utána Meg. Elröhögtem magam, és még hallottam, hogy Ross is ezt teszi, majd kimegy. Mosolyogva néztem utána, mikor Meg leugrott mellém.
- Nem fogod elhinni! - szólalt meg végül.
- Pff... csak nem bepasiztál? - kezdtem el piszkálni.
- Eltaláltad - mondta. Felnevettem kijelentésén, de hamar feltűnt, hogy ő nem nevet.
- Most komolyan? - néztem rá megdöbbenve.
- Ja - vágta rá. - Miért ne?
- Mert... na mindegy! Ki az? - kíváncsiskodtam.
- Még nem akarom elárulni.
- Kösz, imádlak!
- Viszont ha érdekelnek a részletek... eléggé érdekes volt... Akarod most hallani?
- Nem, majd inkább máskor - ráztam meg a fejem.
- Biztos? Tudom, hogy hallani akarod! - mondta, miközben böködni kezdte az oldalamat.
- Nem! - mondtam unottan.
- Most miért nem?
- Mert... ezt akkor tárgyaljuk meg, ha nem vár senki a földszinten. Ez nem fair Ross -szal szemben.
- Elvileg egész nap veled volt, azt ne mondd, hogy máris hiányzik! - mondta gúnyosan.
- Nem hiányzik, de te se örülnél! Na nyomás lefelé!
Boldog szombatot, minden kedves olvasónak!
Nos, vége a karácsonynak, jönnek az újabb ünnepek... (nem sokára szilveszter *.*) Remélem hogy jó karácsonyotok volt! :))
'Közérdekű' nevű oldalunk megint bővült, ugyanis elértük a 3000+ megtekintést (mára már a 3500+ is megvan, nemsokára felkerül az is!), és egy fejléccel is gazdagodtunk. Ahogy ott is kértem, most itt os megkérlek titeket, hogy mondjátok el róla a véleményeteket! Nem én csináltam, és bár nekem tetszik, azért kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok róla! :))
Ne felejtsetek el szavazni a kedvenc szereplőtökre, ha még nem tettétek meg, mert már csak 4 nap van hátra a szavazásból! ;)
Remélem tetszett a rész, várom a kommenteket, pipákat, és a feliratkozókat... :)
xo;<3
- Igazán nincs mit! - válaszolta anya. - Anyukád is vár otthon valamivel? - kérdezte. Én mondjuk személy szerint nem értettem, hogy mi értelme van ennek a kérdésnek, de nem nekem kellett rá válaszolni, így inkább nem szólaltam meg.
- Ami azt illeti, még semmivel - felelte Ross.
- Hogyhogy? - nézett értetlenül anya.
- Elutaztak. Karácsony után pár nappal. Csak vasárnap jönnek haza, hogy a hétfői koncertünkön már itthon lehessenek..
- Koncertetek lesz? - kérdezte anya, szinte már lelkesen.
- Igen. Steph is meg lett már hívva, de ezek szerint még nem kérdezte.
- Természetesen elmehet, mert ti is ott lesztek - mondta rögtön anya.
- Tényleg? - kérdeztük egyszerre.
- Persze! Steph, lassan felnősz, és milyen szülő lennék, ha nem hagynám, hogy elmenj egy koncertre - magyarázta anya.
- Ross, többször kéne jönnöd, amikor le akarok menni valahova - néztem rá. Elnevette magát, mire anya is elmosolyodott. - Egyébként felmehettek, ha akartok, nem szándékom feltartani titeket.
- Rendben - álltam fel. - Van itthon kóla?
- Ilyenkor akarsz kólát inni? Beteg vagy - rázta a fejét Ross.
- Ne aggódj már! Nem lesz bajom - löktem meg a vállát nevetve.
- Szerintem se kéne most hideg innivalókat innod... - szólt közbe anya.
- De... két napja nem ittam kólát, pedig tudod, hogy mennyire szeretem - mondtam anyának.
- Mit szólnál, ha csinálnék forrócsokit.
- Tegnap megittam körülbelül 4 pohárnyit - mondtam unottan.
- Még egy bögre tea?
- Nem, köszi, elég volt egy. Tudjátok mit? Inkább hagyjuk...
* Egy óra múlva, kb. fél kettő körül *
- Steph! - sikított valaki. Felkaptam a fejemet, és Ross -ra néztem, aki szintén értetlenül nézett, de már nem sokáig, mert pár másodperc múlva meg is tudtuk, hogy ki sikított.
Megan berontott a szobámba, és az ágy elé rohant, de mikor elkezdte volna mondani amit akart, észrevette Ross -t.
- Neked meg mi bajod van? - kérdeztem nevetve.
- Ö... Lynch mit keres itt?
- Épp ez az! Itt vagyok, szóval tőlem is megkérdezhetnéd - háborodott fel Ross.
- Jó, akkor tőled kérdezem. Mit keresel itt?
- Semmit. Steph tegnap lebetegedett, valószínűleg este, ezért átjöttem boldogítani - vont vállat Ross.
- Hát boldog nem nagyon lettem tőled, de több kedvem van, mint reggel - néztem rá.
- Na, ne mondd! Megnéztem veled egy olyan hülyeséget, ezek után mondd azt, hogy nem voltam veled jó fej!
- Igen, megnézted velem... aztán választottál valami hülye filmet - vágtam vissza.
- Nem értetted a lényegét - kezdett vitatkozni.
- Te se értetted a Pretty Little Liars -t.
- Mi a francról beszéltek? - szólt közbe Meg, mire egyszerre néztünk rá.
- Ö... filmeket néztünk - válaszolta Ross.
- És sorozatokat - tettem hozzá.
- Aha, vágom... Steph beszélhetnénk egy kicsit?
- Persze... Ross lennél oly' kedves, és kérnél nekem anyától még egy bögre barackos teát?
- Rendben, leszek oly' kedves - utánzott engem, majd feltápászkodott az ágyról.
- Nem bántás, de nem kell nagyon sietned - szólt utána Meg. Elröhögtem magam, és még hallottam, hogy Ross is ezt teszi, majd kimegy. Mosolyogva néztem utána, mikor Meg leugrott mellém.
- Nem fogod elhinni! - szólalt meg végül.
- Pff... csak nem bepasiztál? - kezdtem el piszkálni.
- Eltaláltad - mondta. Felnevettem kijelentésén, de hamar feltűnt, hogy ő nem nevet.
- Most komolyan? - néztem rá megdöbbenve.
- Ja - vágta rá. - Miért ne?
- Mert... na mindegy! Ki az? - kíváncsiskodtam.
- Még nem akarom elárulni.
- Kösz, imádlak!- Viszont ha érdekelnek a részletek... eléggé érdekes volt... Akarod most hallani?
- Nem, majd inkább máskor - ráztam meg a fejem.
- Biztos? Tudom, hogy hallani akarod! - mondta, miközben böködni kezdte az oldalamat.
- Nem! - mondtam unottan.
- Most miért nem?
- Mert... ezt akkor tárgyaljuk meg, ha nem vár senki a földszinten. Ez nem fair Ross -szal szemben.
- Elvileg egész nap veled volt, azt ne mondd, hogy máris hiányzik! - mondta gúnyosan.
- Nem hiányzik, de te se örülnél! Na nyomás lefelé!
Boldog szombatot, minden kedves olvasónak!
Nos, vége a karácsonynak, jönnek az újabb ünnepek... (nem sokára szilveszter *.*) Remélem hogy jó karácsonyotok volt! :))
'Közérdekű' nevű oldalunk megint bővült, ugyanis elértük a 3000+ megtekintést (mára már a 3500+ is megvan, nemsokára felkerül az is!), és egy fejléccel is gazdagodtunk. Ahogy ott is kértem, most itt os megkérlek titeket, hogy mondjátok el róla a véleményeteket! Nem én csináltam, és bár nekem tetszik, azért kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok róla! :))
Ne felejtsetek el szavazni a kedvenc szereplőtökre, ha még nem tettétek meg, mert már csak 4 nap van hátra a szavazásból! ;)
Remélem tetszett a rész, várom a kommenteket, pipákat, és a feliratkozókat... :)
xo;<3
Betegesen rajongója lettem a blogodnak! Két nap alatt elolvastam az összes részt és egyszerűen imádom <3 várom a kövii részt <^^
VálaszTörlésOh... sajnos gyógyszert még nem tudok adni. :D
TörlésViszont örülök, hogy elolvastad, és hogy tetszik! Ne aggódj, hamarosan eltudod majd olvasni! :))
S . O . S siess a kövi résszel
VálaszTörlésSietek! Csak... az utóbbi két napban több helyen voltam, mint karácsony alatt, így nem volt lehetőségem kirakni az új részt, de ma (2014.12.30.) már fent lesz!
Törlés