The Concert
2015. január 05. (hétfő);(folytatás)
- Megcsináltuk! - ismételgette Ross, miközben a házuk felé sétáltunk.
Sikeresen meggyőztük anyát, hogy hogy lenne a legjobb ez a koncert dolog, most pedig a holnapi napra való tanszereimmel megpakolt táskával, és egy kis alvós cuccal sétálgatunk Ross -ékhoz.
- Ez nem lehet igaz - mondtam én is mosolyogva.
- Viszont... akkor holnap beviszlek a suliba jó? - nézett rám.
- Oké, köszi! - mondtam hálásan.
* Fél nyolc körül, a koncert helyszínén *
- Steph, nem láttad, hogy hova tettem a pengetőmet? - rohant oda hozzám Riker.
- Nem tudom... - ráztam meg a fejem.
Körülbelül fél órával lehettünk egy kisebb koncertjük előtt, de mielőtt mindenki azt hinné, hogy ha egy kisebb kávézóban lépnek fel, akkor kisebb a feszültség is, akkor most eloszlatom a tévhiteket! Mindenki összevissza pattogott, hogy mi hol van, vagy épp elfelejtett valamit, sőt volt aki csak úgy rohangált, hogy ne izguljon annyira. Azt mondjuk nem tudom, hogy ez, hogy segít, de mindegy...
Gőzöm sincs, hogy én hogyan tudtam egy helyben ülni, mert attól függetlenül, hogy én nem léptem fel, vagy nem volt közöm a berendezésekhez, én is izgultam.
- Mizu? - huppant le mellém hirtelen Ross.
- Semmi. Te is úgy izgulsz, mint Ellington? - kérdeztem nevetve, épp, mikor Ellington visítva elrohant előttünk. Ross szintén nevetve megrázta a fejét, és elmondta, hogy Ell mindig ilyen. - Értem, szóval ez csak nála van így.
- Igen. Ő különösen izgulós... Mi annyira nem, de persze bennünk is van egy kis izgatottság - magyarázta.
- Persze... Ki az, aki nem izgul egy fellépés előtt, legyen szó bármilyen kicsi vagy nagy fellépésről - bólogattam.
- Srácok, pár perc, és kezdünk! - szólt Mark. És, ha már így előkerült, akkor csak úgy "mellékesen" megjegyzem, hogy Ross szülei hazaértek. Mikor délután odaértünk Ross -ékhoz, Stormie szinte letámadott, hogy 'Biztos én vagyok Ross kis barátnője.', meg előkerült a 'Sokat hallottunk ám rólad!' dolog is. Én élveztem a dolgot, egyrészt mert a srácok egy csomót meséltek rólam, Stormie pedig állította, hogy Rydel -nek én vagyok az új legjobb barátja, másrészt pedig mire Stormie befejezte a monológját Ross -nak már szó szerint égett a feje. Egyszóval, a megismerkedés jól sikerült, sőt mintha még Ross anyukája is élvezte volna, hogy egy kicsit leégetheti a fiát.
- Én megyek is! - szálalt meg Ross. - Merre leszel?
- Majd a színpad előtt megállok valahol oldat.
- Rendben.
- Sok sikert! - szóltam utána.
- Köszi! - intett.
Lassan felálltam a székről, és egy kis ajtó felé vettem az irányt, ahol két biztonsági őr állt a biztonság kedvéért. Már korábban bemutattak nekik, hogy ha esetleg vissza akarnék jönni ide, akkor ne higgyenek rajongónak, meg ilyesmik, de ha őszinte akarok lenni, én nagyobb biztonságban érezném magam idebent, hogyha nem két szekrény állna az ajtó előtt. De lehet, hogy ez csak azért ijeszt meg, mert sokkal kisebb vagyok náluk...
Kilépve az ajtón észrevettem, hogy jóval többen vagyunk a kávézóban, mint pár perccel ezelőtt voltunk. Főleg lányokat láttam, de akadt közöttük nem kevés fiú is.
Ahogy Ross -nak megígértem, félreálltam a fal mellé, ahol biztos, hogy látni fog, de nem is kell majd nyomorognom.
Pár perc múlva Mark jelent meg a színpadon, és megköszönte mindenkinek, aki eljött. Aztán elmondta, hogy mivel ez egy kisebb koncert, csak 5 számot fognak eljátszani.
- Heló, mindenkinek! - mondta Ross, mikor felértek a színpadra.
- Izgatottak vagytok? - kérdezte Riker a mikrofonhoz hajolva.
- Igen! - kiabálta egyszerre a közönség.
Közben Ross a tömeget pásztázta a tekintetével, végül pedig elmosolyodott, amint meglátott engem a falhoz dőlve állni. Elmosolyodtam, amit viszonzott, majd ő is a mikrofonhoz hajolt.
- Akkor, hogy ne húzzuk tovább az időt, bejelenteném, hogy az első szám a Smile lesz! - mondta, majd lefogta az első akkordot a gitárján, utána pedig a többiek is.
Eljátszották a Smile -t, ami ha tetszik, ha nem, az egyik kedvenc dalom tőlük, így természetesen nagyon tetszett. A második szám a Cali Girls volt, ami szintén az egyik nagy kedvencem. Harmadik dalnak a Pass me By -t játszották, amin végül is nem lepődtem meg, ez az egyik leghíresebb számuk, ki se hagyhatták volna.
Bár a számok között hagytak némi szünetet, és egy kicsit elbeszélgettek a rajongókkal, még is úgy éreztem, túl hamar elment az idő. Viszont, mikor a negyedik számot, a Crazy Stupid Love -ot énekelték, és elértek a második versszak végéhez, Ross rám nézett, és egy levegővételnyi szünet után a szemembe nézve folytatta.
,,People say that chicks will make
You do a crazy thing or two
But I don't care what people say
Cause you, ha, you!"
- Ez nem lehet igaz - mondtam én is mosolyogva.
- Viszont... akkor holnap beviszlek a suliba jó? - nézett rám.
- Oké, köszi! - mondtam hálásan.
* Fél nyolc körül, a koncert helyszínén *
- Steph, nem láttad, hogy hova tettem a pengetőmet? - rohant oda hozzám Riker.
- Nem tudom... - ráztam meg a fejem.
Körülbelül fél órával lehettünk egy kisebb koncertjük előtt, de mielőtt mindenki azt hinné, hogy ha egy kisebb kávézóban lépnek fel, akkor kisebb a feszültség is, akkor most eloszlatom a tévhiteket! Mindenki összevissza pattogott, hogy mi hol van, vagy épp elfelejtett valamit, sőt volt aki csak úgy rohangált, hogy ne izguljon annyira. Azt mondjuk nem tudom, hogy ez, hogy segít, de mindegy...
Gőzöm sincs, hogy én hogyan tudtam egy helyben ülni, mert attól függetlenül, hogy én nem léptem fel, vagy nem volt közöm a berendezésekhez, én is izgultam.
- Mizu? - huppant le mellém hirtelen Ross.
- Semmi. Te is úgy izgulsz, mint Ellington? - kérdeztem nevetve, épp, mikor Ellington visítva elrohant előttünk. Ross szintén nevetve megrázta a fejét, és elmondta, hogy Ell mindig ilyen. - Értem, szóval ez csak nála van így.
- Igen. Ő különösen izgulós... Mi annyira nem, de persze bennünk is van egy kis izgatottság - magyarázta.
- Persze... Ki az, aki nem izgul egy fellépés előtt, legyen szó bármilyen kicsi vagy nagy fellépésről - bólogattam.
- Srácok, pár perc, és kezdünk! - szólt Mark. És, ha már így előkerült, akkor csak úgy "mellékesen" megjegyzem, hogy Ross szülei hazaértek. Mikor délután odaértünk Ross -ékhoz, Stormie szinte letámadott, hogy 'Biztos én vagyok Ross kis barátnője.', meg előkerült a 'Sokat hallottunk ám rólad!' dolog is. Én élveztem a dolgot, egyrészt mert a srácok egy csomót meséltek rólam, Stormie pedig állította, hogy Rydel -nek én vagyok az új legjobb barátja, másrészt pedig mire Stormie befejezte a monológját Ross -nak már szó szerint égett a feje. Egyszóval, a megismerkedés jól sikerült, sőt mintha még Ross anyukája is élvezte volna, hogy egy kicsit leégetheti a fiát.
- Én megyek is! - szálalt meg Ross. - Merre leszel?
- Majd a színpad előtt megállok valahol oldat.
- Rendben.
- Sok sikert! - szóltam utána.
- Köszi! - intett.
Lassan felálltam a székről, és egy kis ajtó felé vettem az irányt, ahol két biztonsági őr állt a biztonság kedvéért. Már korábban bemutattak nekik, hogy ha esetleg vissza akarnék jönni ide, akkor ne higgyenek rajongónak, meg ilyesmik, de ha őszinte akarok lenni, én nagyobb biztonságban érezném magam idebent, hogyha nem két szekrény állna az ajtó előtt. De lehet, hogy ez csak azért ijeszt meg, mert sokkal kisebb vagyok náluk...
Kilépve az ajtón észrevettem, hogy jóval többen vagyunk a kávézóban, mint pár perccel ezelőtt voltunk. Főleg lányokat láttam, de akadt közöttük nem kevés fiú is.
Ahogy Ross -nak megígértem, félreálltam a fal mellé, ahol biztos, hogy látni fog, de nem is kell majd nyomorognom.
Pár perc múlva Mark jelent meg a színpadon, és megköszönte mindenkinek, aki eljött. Aztán elmondta, hogy mivel ez egy kisebb koncert, csak 5 számot fognak eljátszani.
- Heló, mindenkinek! - mondta Ross, mikor felértek a színpadra.
- Izgatottak vagytok? - kérdezte Riker a mikrofonhoz hajolva.
- Igen! - kiabálta egyszerre a közönség.
Közben Ross a tömeget pásztázta a tekintetével, végül pedig elmosolyodott, amint meglátott engem a falhoz dőlve állni. Elmosolyodtam, amit viszonzott, majd ő is a mikrofonhoz hajolt.
- Akkor, hogy ne húzzuk tovább az időt, bejelenteném, hogy az első szám a Smile lesz! - mondta, majd lefogta az első akkordot a gitárján, utána pedig a többiek is.
Eljátszották a Smile -t, ami ha tetszik, ha nem, az egyik kedvenc dalom tőlük, így természetesen nagyon tetszett. A második szám a Cali Girls volt, ami szintén az egyik nagy kedvencem. Harmadik dalnak a Pass me By -t játszották, amin végül is nem lepődtem meg, ez az egyik leghíresebb számuk, ki se hagyhatták volna.
Bár a számok között hagytak némi szünetet, és egy kicsit elbeszélgettek a rajongókkal, még is úgy éreztem, túl hamar elment az idő. Viszont, mikor a negyedik számot, a Crazy Stupid Love -ot énekelték, és elértek a második versszak végéhez, Ross rám nézett, és egy levegővételnyi szünet után a szemembe nézve folytatta.
,,People say that chicks will make
You do a crazy thing or two
But I don't care what people say
Cause you, ha, you!"
(,,Az emberek azt mondják, hogy a csajok miatt,
Teszünk egy-két őrült dolgot,
De nem érdekel mit mondanak az emberek,
Miattad, igen miattad!")
Be kell vallanom magamnak, hogy nem számítottam rá. Sem arra, hogy ő is ilyen közhelyes dolgokkal próbálkozik, sem arra, hogy életemben először tetszett, hogy valaki olyanná tette az életem egy pillanatát, mintha egy filmben lennék.
Elmosolyodtam, és hitetlenkedve megráztam a fejem, mire Ross egy kicsit elnevette magát, ami kissé furán hangozott a szám közepén, de senkit nem zavart.
Végig hallgattam az utolsó számot, ami a Heart Made Up On You volt, majd szinte futva indultam vissza az apró "backstage" szerű helységbe.
Ross -ék még kicsit húzták az időt a színpadon, de végül el kellett köszönniük. Türelmesen megvártam, amíg nyugodtan lesétálnak a színpadról, és Ross leteszi a gitárját, majd odasétál hozzám. Meg sem vártam, hogy teljesen elém sétáljon, máris a nyakába ugrottam.
- Annyira hülye vagy - suttogtam meghatódva.
- Tudom - nevette el magát, majd átölelte a derekamat.
FONTOS!
Szisztok!! :D
Szóval, először is annyira jól esik, hogy nagyon-nagyon sok pipát kaptam az előző részhez, ezt pedig nagyon köszönöm! :)) <3
Valamint, indítottam egy szavazást, aminek igen fontos a témája. Legyen második évad? Fontos kérdés, ugyanis tanácstalan vagyok ebben... Csupán két lehetőséget adtam meg, az igent és a nemet. Ha esetleg kérdések merülnének fel bennetek, hogy mégis miről fog szólni, és ezért nem szavaznátok az igenre, akkor elmondom, hogy két téma között választhattok majd, amit ez a közvéleménykutatás után fogok veletek megosztani, ha az igennel szavazók száma több lesz, mint a nemmel szavazóké!
És akkor most, térjünk rá a részre! Remélem tetszett, mert eléggé sokat gondolkoztam, azon, hogy hogyan is írjam meg a koncerten történteket. Ugye, észrevehettétek, hogy Ross a Crazy Stupid Love egyik részletét énekelte Steph -nek, ami azért fontos, mert ez a blog neve is. Mielőtt azt hinnétek, hogy 'már csak azért is ez a szám volt', elmondanám, hogy ez a rész már akkor tervben volt, mikor elkezdtem a blogot. Ezért is lett ez a neve a blognak, mert az e rész egy új "kezdet" lesz Steph és Ross "barátságában". :DD
Ehhez a részhez különösen várom a visszajelzéseket, bármilyen formában, ugyanis nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre!
xo;<3
xo;<3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése